A polgárőrségről

A XVI. századtól kezdve a veszélyeztetett helyzetben lévő jelentősebb városok polgárai előbb-utóbb mind rákényszerültek arra, hogy városuk védelmére maguk is összefogjanak. Magyarország szabad királyi városainak és a polgárjoggal rendelkező városok lakosainak egyik legfontosabb "terhe" mindenkor a védelmi kötelezettség volt. A hadiadók fizetését, a katonai alakulatok fegyverrel, felszereléssel való ellátását az ország védelmének hozzájárulásaként kezelték.

A városok közvetlen védelme érdekében őrszolgálatot szerveztek és kiállásokat a városfalak mentén.

Az egyik legrégebbi magyarországi polgárőrség a soproni, 1532-ből maradt fenn az első mustrajegyzék.

A polgárőrségeket 1808-ban szervezték újjá, 1809-ben már országosan összeírták őket. Például Sopron ekkor több, mint 1500 főt számláló polgárőrséggel rendelkezett, Szeged 3087 fő, Debrecen 1641 fő, Győr 1340 fő, Nagyszombat 455 fő, Ruszt 110 fővel. 1848-ban a polgárőrségek egy ideig párhuzamosan működtek a nemzetőrséggel, majd egymás után oszlottak fel és tagjaik átléptek nemzeti őrseregbe. A Bach korszakban nincs adat a polgárőrség működéséről.

1914-ben belügyminisztériumi rendelet intézkedett arról, hogy a közrend és közbiztonság elemi feltételeinek megóvása érdekében polgári őrséget állítsanak fel.

A rendszerváltással párhuzamosan, de főleg az egyesülési jogról szóló törvény megjelenése után országszerte, egyre-másra alakultak az önvédelmi egyesületek. 1991 március 13-án, amikor Országos Rendőrfőkapitány összehívta az akkor ismert 223 önvédelmi szervezet képviselőit, Zsombor György és Markos György javasolta, hogy alakítsanak szövetséget. Ez akkor nem jött létre, de felkérték dr. Kopácsi Sándort a megalakítására.

1994-ben megalakult az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ).

A polgárőr mozgalom alapvető célja a közrend védelme, a bűncselekmények számának csökkentése, a közbiztonság javítása a lehető legnagyobb mértékű jelenléttel a területen.
A polgárőr mozgalom összefogja a fenti cél érdekében tenni akaró állampolgárokat, igyekszik megteremteni a szervezett és célirányos cselekvés feltételeit és annak társadalmi hátterét a bűnmegelőzés, a bűnözés elleni fellépés, a gyermek és ifjúságvédelem, a kábítószer fogyasztás visszaszorítása, a környezetvédelem és a közlekedésbiztonság javítása terén.

A polgárőr mozgalom főbb jellemzői:
- önkéntesség és törvényesség;
- az emberi jogok tiszteletben tartása;
- ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység;
- politikai semlegesség.

A polgárőr mozgalom szervezeti keretei:
A cselekedni kívánó állampolgárok elsősorban lakóterületi alapon, önálló egyesületekbe tömörülve vesznek részt a polgárőr mozgalomban. Az egyesületek tagjai a polgárőrök.
A mozgalom célkitűzései az egyesületek összehangolt tevékenységével érhetőek el, ezért azok kerületi-, területi-, fővárosi-, megyei szövetségekbe tömörülnek, amelyek munkáját az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) koordinálja. A "polgárőr" név védett, csak az OPSZ-hez tartozó, a követelményeket teljesítő egyesületek tagjai használhatják.

Az egyesületek saját tevékenységi körüket – amely nem lehet ellentétes az OPSZ alapelveivel – működési területük sajátosságainak megfelelően választják meg.

A tevékenység kiterjedhet:
- bűnmegelőzési kiadványok terjesztésére
- iskolai bűnmegelőzési programokban való részvételre
- előadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezésére
- közbiztonsági és bűnmegelőzési járőrtevékenység, figyelőszolgálat végzésére (Rendőrséggel, stb. együttműködve is)
- lakossági, önkormányzati és egyéb (politikamentes) rendezvényeken rendezői feladatok ellátására, stb.
is.

A polgárőr elsősorban közterületen, szabadidejében és saját költségén (tagdíjak, felszerelés, telefon-, és benzinköltség, stb.) teljesíti önként vállalt kötelezettségét. Hatósági jogosítványokkal nem rendelkezik. A Btk. 21 - 22. §-ában rögzített jogos védelem lehetőségét kötelezettségként önkéntesen felvállalja. Szolgálatát külön díjazás nélkül látja el.


Törvényi háttér

2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól
1. §
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

A polgárőr fokozott törvényi védelme a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 459. § (1) alapján
12. közfeladatot ellátó személy:
c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során,
 

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
3. §
(1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.
(2) Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
(3) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(4) Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt.
(5) Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhető."

4. §
(1) Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. Az egyesület (különös formájú egyesület) nevében nem kell feltüntetni az egyesület típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést; egyesület (különös formájú egyesület) létrehozható és működtethető olyan elnevezéssel is, melyben a szövetség vagy az egyesülési jog gyakorlására utaló egyéb kifejezés szerepel.
(2) Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.
 

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Ptk.]
- "A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem" (5:21. §);
- "A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza, vagy lehetetlenné teszi." (5:36. § 4. bek).
 

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról [Be.]
- "A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget tájékoztatni." (273. §)

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) - (jogos védelem)
21. §
Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

22. §
(1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
 

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) - (végszükség)
23. §
(1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

24. §
Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít.

A polgárőr egyesületek és a Rendőrség kapcsolata:
A polgárőrségek és a Rendőrség közötti együttműködést a Rendőrségi Törvény (RTv), a Rendőrség Szolgálati Szabályzata, a 24/1991.BM utasítás (BK 13.), az ORFK KBH 45/1995.sz. intézkedése és a végrehajtását szabályozó 6/1995.sz. körlevél szabályozza.